Az első hét, úgy is nevezhetném, hogy a viszketés hete.
Bár a
doktornő említette, hogy
sokan már a
műtét után visszamennek dolgozni, én a biztonság kedvéért kivettem egy
hét szabadságot regenerálódásra. Elöljáróban annyit mondanék, hogy egyáltalán
nem bántam meg.
A tökéletes eredmény
elérése érdekben próbáltam mindent az előírásnak megfelelően betartani. Talán
az egész műtétben ez volt a legnehezebb időszak. Az egyik fontos szabály, hogy
kizárólag ülve szabad aludni az első pár napban. Nyilván ez egyénfüggő, de én
képtelen voltam így aludni, többször felkeltem éjszaka és emiatt elég fáradt
voltam napközben.
Ami jó hír viszont,
hogy fájdalmam egyáltalán nem volt. A sebek is az első nap megtisztultak,
semmilyen váladék nem jött belőle, bevallom én sokkal hosszabb gyógyulási időre
számítottam. A sebeket folyamatosan fújni kellett a már korábbi bejegyzésemben
említett fertőtlenítő folyadékkal.
A hét második felében a legnagyobb kihívást
a viszketés okozta. (Belegondolva, hogy 12.000 seb van az ember fején ez talán
annyira nem is meglepő. :)
). Ezt úgy próbáltam orvosolni, hogy amikor viszketett egyből fújtam rá a
kapott folyadékból, olykor félóránként is.
 |
Képek az egy hetes kontrollvizsgálatról |
Gyorsan eljött az első kontrollvizsgálat időpontja, ahol csak pozitív híreket
kaptam.
A sebek 80%-a már teljesen
leesett, semmilyen irritáció, gyulladás nem volt látható. Az eredményen látszott,
hogy megfelelő időközönként volt permetezve.
(Állítólag sokan nem szentelnek nagy jelentőséget a rehabilitációs
időszakra, ezért kialakulhatnak mellékhatások.) A hétben a legjobb az volt,
hogy még nem hullottak ki az új hajak, ezért a tükörbe nézve nagyon jó érzés
volt viszont látni az évekkel ezelőtti állapotot.
A doktornőnek volt egy szomorú híre, miszerint
ki kell élveznem gyorsan ezt az időszakot, mert hamarosan elkezdenek kihullani a
frissen beépített hajak.
A heti tanulság: Hagyj időt a rehabilitációra!
Remélem, hogy a végleges eredmény is hasonló lesz :)